Új szabályok a békéltető testületek eljárásában

Az Országgyűlés 2015. július 6-án fogadta el a fogyasztóvédelemről, valamint a kis- és közepes vállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2015.évi CXXXVII. törvényt. A törvény módosítása 2015. szeptember 11-én lép hatályba.

A törvénymódosítás meghatározza a békéltető testület fogalmát, mely eddig nem volt törvényi szinten definiálva. E szerint: békéltető testület: tartós alapon létrejött, a fogyasztói jogviták alternatív vitarendezési eljárás keretében történő rendezésével foglalkozó szervezet, amelyet az e törvényben meghatározott szerv (személy) nyilvántartásba vett.

Lényeges újdonságokat tartalmaz a törvénymódosítás a békéltető testületek elé került ügyek intézésben.

A vállalkozás köteles internetes honlapján, az általános szerződési feltételeiben, külön formanyomtatványon, vagy az üzletben jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni a fogyasztót arról, hogy el nem intézett panasza ügyében a békéltető testület eljárást kezdeményezheti.

A békéltető testületi eljárásban jelentős változás következett be, a vállalkozás közreműködési kötelezettsége körében.

A törvény kötelezővé teszi a vállalkozás képviselője személyes megjelenését a fogyasztói jogvitát folytató békéltető testület eljárásában. Ez a kötelezettség arra az eljárásra érvényes, amely az adott vállalkozás székhelye, telephelye szerinti megyében lévő békéltető testület előtt folyik. Amennyiben a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.

Az együttműködési kötelezettségét megsértő vállalkozásról a békéltető testület értesíti a székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot, mely hatóság bírság kiszabására kötelezett, vagyis nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre. A kis és középvállalkozások esetében 15 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedő büntetésre lehet számítani.

A törvényjavaslat előírja azt is, hogy az online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő, határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén az eljárásra kizárólag a fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testület illetékes.

A belföldi online adásvételi szerződések esetében az illetékesség az általános szabályok szerint alakul, vagyis a fogyasztó a lakóhelye szerinti megyében lévő békéltető testület eljárását jogosult kezdeményezni.